Tanítássorozatunk elkészítésekor egyértelmű volt, hogy a Teremtés témakörével kezdjük el. Ez a kulcs a földi létünk megértéséhez. A Teremtés megértése nélkül, a fejlődésünk olyan lenne, mintha egy házat alapok nélkül kezdenénk el építeni.
Sorozatunk bevezetőjéhez segítséget kértünk a Szellemi Hierarchia entitásaitól. Kérünk, mindenkit, hogy az általunk képviselt nézőpontot rugalmasan kezelje és nyisson tiszta lapot ebben a témában.
Fontos, hogy tudjuk elfogadni, hogy mi, emberi testbe leszületett lelkek nem vagyunk tökéletesek! A tökéletesedés és fejlődés a legfőbb célja fizikai leszületésünknek. Ezért a Teremtés megértése sem történhet meg teljes mértékben az emberi elme felfogóképességével.
Erre a tényre a szellemi entitások a következőképpen hívták fel a figyelmet:
„Noha mindenkoron üdvözítő egy ilyen felemelő érzésről és cselekedetről, mint a teremtés beszélni, meglehetősen bonyolult azt kellően helyretenni, hiszen a síkok közötti különbség és azoknak az értelmezése emberi aggyal megmagyarázhatatlannak tűnhet.”
Tudnotok kell, hogy mekkora áldás számunkra, az, hogy magyar nyelven tudjuk
megfogalmazni (meg-fogni) ezeket a tanokat az ért-elem-ünk segítségével, mivel a jelenlegi világ egyik, ha nem a legősibb nyelvén tudjuk ezeket átadni.
Kezdetek kezdetén nem volt más csak a rendszertelenség, amit más szóval őskáosznak hívunk. Ez a rendszertelenség olyan volt, hogy semmilyen jelzővel sem lehetett minősíteni, mert a minősítés már egy rendezett tulajdonságot jelölt volna. A tiszta lehetségesség mezején elindulva, a rendszertelenségben egyszer csak bekövetkezik egy olyan állapot, ami egyfajta rendezettséget takar. Ez meg is történt, amikor az első lény öntudatra ébredt. Benne már rend uralkodott, ezért szerette volna magát jobban megismerni. Mivel senki és semmi nem létezett körülötte, ezért magát nem tudta értelmezni, mert nem volt viszonyítási pontja.
Ezen a helyzeten úgy tudott változtatni, ha egy külső viszonyítási pontból tud önmagára tekinteni, ezért megteremtett és létrehozott több önmagán kívüli rendezett, tudatra ébredt lényt. Megsokszorozta a magában lévő rendet, így létrehozott egy rendszert. A rend létre jött, ezt hívjuk Lét-nek és azt, aki ezt megteremtette Teremtőnek. A Teremtő által létrehozott rendezett lényeket, akik szintén tudatra ébredtek, mert a Teremtőből valók voltak, hívjuk entitásoknak, magyarul létezőknek.
Mivel a Teremtő önmagából kiindulva teremtett, ezért mág-iát gyakorolt. A teremtés volt az első mágikus tett. A mágia, a teremtői rend általi erők uralása, mely teremtői rend uralkodik a teljes létben, mivel a Teremtőből való.
A Teremtő különféle szempontokból szerette volna megtapasztalni saját magát, ezért a magából létrehozott lételemek, entitások nem egyformák, hanem különbözőek voltak, amelyek mindegyike a Teremtő egy tiszta minőségét hordozta. Őket nevezzük Arkangyaloknak.
A Teremtő a teremtés folytatását az általa teremtett lények segítségével végezte tovább, kiknek megadta a teremtői tudást. Itt kell megemlíteni egy szót: a logoszt, ezt a szót a Biblia is használja. Jelentése: ige, hang, de mi hívjuk inkább ért-elemnek, tudatos, rendezett energia rezgésnek. Ezt a Teremtő és később az általa teremtett lények bocsátották ki, minek következtében megváltozott általa az energia szerkezete és rezgése. Ezt az energiát a Földön legtöbbször hangként említik a leíratok, mert a fizikai síkon így tudunk leginkább rendezett energia rezgést kelteni. A Teremtő 144 angyalt teremtett, ezt úgy hívjuk a könnyebb érthetőség kedvéért, hogy ők 144 hanggal kaptak létet a Teremtőben.
A lét az a mindenség. Minden, ami van, a létben létezik. A tudati lét nem feltétlen takarja a testben létet. A tudat és a szellem jelenléte egyszerre, egy bizonyos energia mintázat, egy entitás, amely a létben létezik, teste maga az energia, a lény vagy létező. A létbe fektetett létesített lét pedig egy olyan teremtett anyagi világ, ahol anyagi értelemben is megtapasztalások jöhetnek létre. A mi esetünkben ez a Föld!
Mivel a Teremtő létrehozott egy rendszert, a létet, ezért minden, ami a létben van, az a Teremtőben zajlik, mert a Teremtő a teljes létezést átható lény. Fontos, hogy a Teremtőt ne fizikai testben, akár emberi formájú lényként képzeljük el! Inkább energia halmaz, vagy ha formaként szeretnék rá gondolni, akkor gömbként képzeljük el, mert a gömb energetikailag a legstabilabb forma. Az emberi test csak egy lélekruha, amit a lélek magára ölt, hogy ebben a létben létesített létben, azaz a Földön létezni tudjon és tapasztalatot gyűjtsön.
A földi teremtés folyamatának csak a legvégén jelent meg az ember, mikor a környezet már létezett. A Teremtő a földi élőlényeket különféle tulajdonságokkal ruházta fel, melyeket később tovább boncolgatunk.
A Teremtő biztosítani akarta az emberek és más földi lények számára a választás lehetőségét. A választás, „szabad akarat”, lehetőséget teremt, hogy úgy érezzük, a döntés a mi kezünkben van és a döntéseink által nagyobb fejlődési lehetőség biztosított számunkra. Valószínűsíthetjük, hogy a Föld az eredeti isteni terv szerint nem olyan lett volna, mint most. Ezt a változtatást pont a szabad akarat megléte tette lehetővé. A Teremtő úgy döntött, hogy a fizikai világot két pólusra osztja. Ily módon az egységből két-ségbe estünk. Így került sor az egységnek a nemekre való szakadására az ember esetében is.
A Földön megjelent a dualista világnézet a két pólus kialakulása miatt. A kínaiak Yin és Yang energiákra bontják, létezik nappal és éjszaka, sok ember jó és rosszként értelmezi a világot. Még az isteni minőség is két pólusra osztottként él a köztudatban (Teremtő vs Sátán), amely egy téves következtetés.
Az ember befolyásolható, és a nézőpontok szerint a dolgok megítélése nagyon eltérhet egymástól. De hát pont ez a földi tapasztalatgyűjtés egyik lényeges eleme. Ennek megértetéséhez példával élnék. Mint elhangzott a földi felfogásban az isteni minőség is két pólusra szakadt. Ez nem igaz, de a legtöbb ember így gondolja.
A Teremtőt folyamatosan Uramnak szólítják és férfiként ábrázolják (pl. Michelangelo festménye a Sixtusi kápolnában – Ádám teremtése), holott a Teremtő nem lehet csak férfi, mert minden a Teremtőben zajlik, ezért ebben az esetben nem létezne benne női minőség!
Ez származhat az angolok Biblia fordításából, ahol nemekre bontott a nyelvezet és ily módon férfiként „He”-ként hivatkoznak rá. Itt megemlíteném, hogy a magyar nyelv sokkal régebbi és magyarul az Isten vagy Teremtő nem nemesít női vagy férfi minőséget. A római kereszténység bevezetésének idején, a Kárpát medencében már létezett keresztény nézőpont. Ez a Yotengrit, az ősi rábaközi sámán-táltos tudás, amelyet Büün vallásnak is hívnak. A Yotengrit a női teremtői minőséget Homlokán Holddal ékes Ukkó Földisten Anyának, míg a férfi minőséget Naporcájú Gonüz Égisten Atyának hívja. I. István által bevezetett római kereszténység szembement az addig létező világszemlélettel és tűzzel-vassal kiirtotta a régi hagyományt, Gonüz Isten Atyánkból lett a mai gonosz kifejezésünk, a Büün vallásból a bűn, bűnös, aki a régi Büün vallásban hivő embert jelentett. a női teremtői minőségből, akit Boldogasszonyként vagy Babba Máriaként is szoktunk említeni, lett a negatív kicsengésű vasorrú bába kifejezés, amely eredetileg egy ormon (orrú) elhelyezett Boldogasszony szobrot vagy műalkotást jelentett. Ezek csak példák, hogy az ember milyen sokféleképpen ítél meg egy adott helyzetet, mindig az éppen aktuális életszemléletének megfelelően.
Hogy kicsit jobban megérthessük ezt a két pólusú világot és annak létrejöttét, ejtenünk kell néhány szót Satanael-ről, a Teremtő első teremtményéről, akit még Lucifernek is hívnak, és akit ma már csak Sátán-ként emlegetnek.
A következő részlet Michael Arkangyal Nagyúr tanításából fakad, mely csatornázás eredményeként került hozzánk:
„Hogy a teremtésről kérdezel, hát ott voltam szinte a legelején, mikor a Teremtőből megminősülhettem és felfedezhettem fényem, erőm, energiám. Tudatom hajnalán még csak szárnyaimat bontogattam, éreztem, hogy dolgom van e világban és segítenem kell a Teremtőt, majd később teremtett társaimat. a teremtés entitásai között feszültség keletkezett.
Ezen feszültség okozói ti emberek voltatok, hogy tudjátok, hogy hogyan képviselhetitek a teremtői minőséget. Ennek a lehetősége el lett vetve bennetek magokban, a mag tudás szárba szökkent, és mi feladatul kaptuk a titeket való felügyelést és segítést.
De minekutána, mi Isten teremtményei különbözünk egymástól, ezért ez a fajta megközelítésben nem minden entitás osztozott. A tudatosodás lehetősége biztosított szabad választás lehetőséget, mellyel Satanael is élt. Döntései alapján elvállalt egy olyan utat, mely eltávolította Őt a Teremtőtől. A lehetőség számára is adott volt, hogy együttműködjön velünk s a többiekkel, de Ő nem ezt az utat választotta. Úgy érezte, hogy a teremtés adta lehetőségben jobban ki tud bontakozni, ha általa megélt ideák megvalósításán munkálkodik. Ezért hátat fordított a Teremtőnek és társai segítségével elkezdte saját világát kiépíteni.
Mivel a Teremtő minőségében benne lakozott a választás lehetősége is, ezáltal ez a lehetőség gyökereiben nem lett elszakítva, mert a Teremtő rájött, hogy egy másik minőség megjelenítése az embereknek fejlődési lehetőséget ad. Mégis az egységes megnyilvánulás mezején Neki nem lehetett többé maradása az isteni szférákban, ezért társaival együtt ezt el kellett hagynia. A nézet változás, a másik pólus megjelenítése feszültséget szított, mely feszültség az Isteni minőségű világba is átgyűrűzött és ezt a Teremtő nem engedhette. Ezért utasított engem, hogy űzzem ki Őt ezekből a szférákból, és hogy Földre kényszerítsem, mely legyen az Ő és az Őt követő entitások további lakhelye.
Harcunk, összecsapásunk, első alkalommal már az elején megpecsételődött, minekutána lehetőségeimben korlátozottan nem tudtam a megfelelő módon képviselni az isteni minőség elvárásait. Bár a csatában, több lehetőség adódott volna, ezt a csatát akár meg is lehetett volna fordítani, de az erők felosztása nem tette lehetővé. Várakozásaim lehetőségeit felülbírálva kértem a Teremtőt, hogy biztosítson egyforma lehetőségeket mindkettőnk számára, hogy ezt a harcot egyenlő módon dönthessünk el képességeinkben, tudásunkban, elhivatottságunkban.
A Teremtő áldásával felruházva és az Ő energiáival megerősítve másodjára diadalra vittem elképzeléseit. Satanael ezáltal a Földre került, ahol megkapta a lehetőséget, hogy a saját világát megvalósíthassa. A dualista életszemlélet pólusai, mint két feszültség a földi világok meghatározó erőivé nőtték ki magukat. A fejlődésnek eme pólusai az emberiséget döntésre késztetik, hogy valamilyen irányba tartsanak, hiszen ebben a feszültségben a nyugalom az csak pillanatnyi lehet. Az irány, a változás az, ami meghatározó ezáltal ti a döntéseitek által választotok utat.
Sötétség és a világosság folyamatosan követik egymást, mint egyenlő erővel és energiával rendelkező pólusok és ez a változás mindörökké így is marad. A Teremtő akarata ez, hogy ez a két pólus folyton egymásban megújulva, egymást kiegészítve, egymással küzdve, változva befolyásolja a világotokat és lehetőséget adjon az emberek számára, mert aki a sötétségben meglátja a fényt és meghallja a hívást, tudja, hogy mi is az, ami számára fontos. Ily módon az igaz utat meglelve tud igazán tenni fejlődéséért, mely a Teremtő örömére szolgál.”
A teremtést jobb megértését segíti Thoth smaragdtáblájának értelmezése. (itt most a teljesség igénye nélkül).
„Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.”
Innen a mondás, amely a hermetika alaptörvénye is egyben, „ahogy lent úgy fent”.
A világban minden hasonlóan épül fel. A makrokozmoszt és mikrokozmoszt ugyanazok az erők mozgatják. Ahogy a Nap körül keringenek a bolygók, ugyanúgy keringenek az elektronok az atommag körül. Ebből az a bölcselet szűrhető le, hogy ha meg akarjuk ismerni az univerzumot, előbb magunkat kell tökéletesen megismerni. Sokkal célravezetőbb a befelé fordulás és magunkon való munkálkodás, mint a világmindenség titkainak a kutatása, mert bennünk minden megtalálható, ami a világmindenségben is létezik, és ez a rendelkezésünkre áll.
„Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.”
Ezek az őselemek mind a Teremtő egy tiszta minősége, melyet az első Arkangyalok képviselnek. A négy őselemet átható „ötödik elem” a Teremtő lehelete, a varázslat, mágia, a teremtés maga. Mindezekre a későbbi tanokban térünk ki részletesebben.
A tökéletesség fogalma nem megfogható, hiszen a világ folyton változik, és ezzel együtt minden létezője, a Teremtőt is beleértve. Mondhatni csak a változás állandó!
Az emberi felfogóképességünk is folyamatosan változik a tudatszint függvényében. Tudásunk is úgy néz ki, mint ahogy az aranymetszés szabálya igyekszik lekövetni a Fibonacci számsort, de mindig csak közelíteni tud hozzá, sosem lesz ugyanaz.
Végezetül a teremtés és a földi lét megértésére egy csatornázott anyagot mellékelünk. Kezeljétek belátásotok szerint.
„A Teremtő megminősülése minden síkban megtörtént. Fizikai világban ti emberek képviselitek azt a szellemiséget, ami leginkább Őbelőle származik. De mégis a földi szabályozott viszonyoknak megfelelően kell mindezt megélnetek, ezért hát az itt lévő kiszámíthatatlanság megfűszerezi a lehetőségek tömkelegét új definíciók és lehetőségek támasztásával, melyek egyénenként sokrétűség, sokszínűség kavalkádjával színesítik a létben létesített lét megminősülhetetlen, de mégis fontos eseményeit.
Ha már ezt így figyelembe veszítek, akkor tudnotok kell, hogy a teremtésnek pont ez volt a célja hiszen, ha esélyt kell adni egy olyan megmérettetésnek, mely kívülálló szempontokból közelíti meg a cselekményeket, ez esetben a minél nagyobb sokszínűség biztosítja a pontosabb rálátást.
Az emberi felszínes tudat, az ego, a felejtés fátyla pont arra hivatott, hogy ne az ősi isteni minőségből táplált információval nézzük a világot, hanem mindenkinek saját szempontjain át kelljen ezt megértenie és minősítenie.
A minősítés a megértésből származó tettek útmutatója, hisz nem mindegy, hogy valaki egy esemény megélése után milyen irányba indul el, és ezt az irányt milyen tudatossággal, elhatározással és tervvel igyekszik megvalósítani, hogy egyáltalán a véletlen műve, hogy erre sodorja, vagy igenis előre megfogalmazott határozott döntés az, ami megadja a fejlődési útirányt.
Ez a fejlődési útirány, amennyiben sok ember egybevágó akaratával találkozik, megmutatja és biztosítja a továbblépés irányát is egyben, legyen ez bármilyen indíttatásból fakadó.
A jó és a rossz itt nem játszik, csakis az ilyen meg az olyan megkülönböztetés lényeges, hisz magának az egész világnak ez lenne a lényege.
A továbblépés minősége, tudatállapot függvénye, ezért teremtetett a létbe létesített lét, hogy mindenkiből tudatállapot fejlődését mozgassa ki. A visszatalálás az egységbe, az már egy magasabb szintű mágikus fejlődési út végén lehetséges, de hogy ez már nem lesz ugyanaz, hiszen a Teremtővel együtt a teljes szellemi hierarchiában lévő entitások is változnak. A ti fejlődésetek egy kiindulópont, mely végighullámzik a ti érzeteitekből, cselekedeteitekből, leszűrt következtetéseken keresztül a szellemi hierarchia entitásainak megnyilvánulásán át egész a Teremtőig. Így az mindig újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagodva, színesebben és tökéletesebben látja az előtte megnyíló lehetőségeteket, melyből ti is profitálhattok.
Nem mondjuk azt, hogy az élet bármelyik területe csak kellemes, kedvező dolgokból áll, mert ez így nem állja meg a helyét. Az élet érzései befolyásolás szempontjából igencsak eltolódnak a negatív irányba, hiszen mi más lenne az, amely kibillent titeket egyensúlyi állapototokból, mint a megmérettetésben levő kedvezőtlen megélés, amely rányomja bélyegét kedélyállapotokra. Csak így lehet lehetséges átélni, megérteni, hogy a változás fontos és szükséges, és hogy a változás ad egy másfajta minőséget. Ez a minőség az, amelyik folyton emelkedve tud titeket előre vinni jelen helyzetből.
Sajnos a világban eluralkodott káosz mára már elég nagy méreteket öltött, így a jelen helyzet kimenetele is kétséges lehet, melyre lehetőséget kaptatok akár, hogy átértékeljétek a földi tartózkodásotoknak tanításait és átlássátok azt, hogy tudatos előremutató cselekedetekkel, mondhatni tettekkel lehet elérni azt a minőséget, mely igazán számít, vagy nyom a latban a szellemi hierarchia kiértékelésében.
Hát ez a sokszintű megnyilvánulás, mely a Teremtőtől ered, a lényege a teremtésnek. Ezt a részét kell tudnotok megfelelő módon átadni, hogy azok, akik tanulni szeretnének tőletek, átlássák és megérthessék az ittlévő feladatoknak a komplexitását, és az itt elsajátítandó tulajdonságok fejlődésre jelentett fontosságát.
Boldog Napot! Lelkeink Találkozni fognak!”
Vélemény, hozzászólás?